Az egyik kedves dolog számomra a férjemmel közösen átélt, eddigi évtizedünkben, hogy mostanra kialakultak a saját hagyományaink. Szokások és helyek, amik az évek során tradícióvá nőttek, a hozzájuk kötődő élményeink pedig közös emlékké váltak, melyekhez évről-évre újakat adunk. Az éves zirci látogatásunk is egy a hagyományaink közül.
Néhány évvel ezelőtt, a balatoni nyaralásunkon, több napi strandolás után olyan helyszínt, programot kerestünk, ami távolabb van a vízparttól és az emberektől, egyszerre kínál pihenést és feltöltődést. Nem vágytunk zsúfolt helyre, de azért erdei túrára sem, nekem pedig eszembe jutott egy hely, ahol gyerekkoromban jártunk a családommal, és jó emlékként megmaradt bennem.
A Zirci Arborétum, mely leginkább a Bakonyra jellemző növény- és állatvilágot mutatja be, őszintén szólva nem igazán különbözik az eddig látott arborétumoktól, nekünk mégis az egyik kedvenc helyünk. Talán azért, mert a fővárostól távolabb fekszik, így kevesebben látogatják, és a 18 hektáros parkot könnyen bejárhatjuk úgy, hogy elvétve találkozunk csak másokkal. Lehetőséget ad, hogy elmerüljünk a természet szépségében és nyugalmában, egy erdei sétához vagy túrához képest mégis szabályozottabb, változatosabb környezetben. Nem ritka, hogy találkozunk itt mókusokkal, énekesmadarakkal, az ebédünket pedig legszívesebben a bejáratnál lévő tó partján fogyasztjuk el, a kacsák társaságában. A férjem – ahogy én hívom ilyenkor – Daniel Attenborough-ként, gyermeki lelkesedéssel szemléli és fotózza a park lakóit, én pedig keresem a különleges növényeket. Igazi énidő, amit lelassulva, együtt, a jelenben tölthetünk.
Miután feltöltődünk az arborétum háborítatlan környezetében, jöhet egy kávé az Apátsági Sörház teraszán, ahonnan már a templomot csodálhatjuk. Aki nem vezet, természetesen a Manufaktúra söreit is megkóstolhatja helyben, vagy ahogy mi szoktuk, választunk néhányat későbbre vagy ajándékba. Az eddigi kedvenc a Fumus és a Dubbel. Sajnos a templomra most nem maradt időnk, amit vezetéssel lehet látogatni, de a Királytermet nem hagytuk ki, mely az apátság reprezentációs tereként funkcionált. A három szobából álló helyiség az eredetihez hasonló, antik tárgyak és szobabelsők segítségével mutatja be, hol és hogyan fogadták az apátsághoz érkező, előkelő vendégeket.
Innen 146 vörösmárvány lépcsőfok megmászása után felértünk a Vöröstorony tetejére, ahonnan madártávlatból csodálhattuk meg a Zirci-völgyet. Tavaly pedig a Műemlékkönyvtár két termét néztük meg, ahol közel 65 000 kötetet őriznek. Egy biztos, szívesen lennék könyv az apátsági könyvtárban, a Wilde testvérek pazar intarziái és a csillagos égboltot mintázó, kazettás mennyezet ölelésében.
Néhány hasznos információ:
Mi általában egy fél napot szánunk zirci látogatásunkra, de az összes látnivaló, egy kellemes sétával az arborétumban könnyen kiad egy tartalmas napot. Az apátság bemutatótermeiben, vaku használata nélkül szabad fotózni. Ha pedig gyerekekkel érkeznél, az arborétum mellett az apátság épületében található Bakonyi Természettudományi Múzeum is érdekes lehet. Az épületek és a park, a hétfő kivételével a hét minden napján látogathatók. Remélem, meghoztam a kedved egy tartalmas kiruccanáshoz!
Neked mi a kedvenc helyed, ahová évről-évre szívesen térsz vissza? Írd meg kommentben, és adj ötletet másoknak is!
