Lassan májusnál járunk, dübörög a tavasz, az ablakon kinézve pedig napról-napra egyre több friss, élénkzöld vagy éppen virágzó lombkorona látványa fogad, ami jó érzéssel tölt el. Ilyenkor még inkább eszembe jut, milyen nagy hatással van a hangulatomra a környezetem, aminek az egyik meghatározó része (a fény mellett) a színek, melyek körülvesznek.
Bármelyik, vizualitással összefüggő szakmában a színek használata kulcskérdés, hiszen ízléstől függetlenül ugyanolyan érzéseket keltenek bennünk bizonyos színek és azok kombinációi. A legtöbb esetben egy film egyetlen képkockája alapján meg tudnánk mondani, hogy thrillert vagy vígjátékot látunk, pusztán a színek és a fényelés alapján. Furcsa lenne például, ha a Keresztapában Don Corleone egy mentazöld szobában, halványkék öltönyben várná a hozzá betérőket a kellemes, délutáni napsütésben. Biztosan kevésbé izgulnánk, mi fog történni. Ugyanez a hatás az otthonunkra is érvényes, ezért nem mindegy, milyen színek mellett döntünk a belső (és külső) terek tervezésekor.
A színek ránk gyakorolt, azonos hatása mellett mindannyian őrzünk egyéni emlékeket, érzéseket bizonyos színekkel kapcsolatban, ami meghatározza, mit preferálunk és mi tetszik kevésbé. Én szeretem, ha a környezetem megnyugtat, ezért a visszafogott, természet ihlette színeket kedvelem, mint a zöld vagy a barna. Mivel hatalmas kínálatból válogathatunk a falfestékektől kezdve a bútorokon át a kiegészítőkig, nem árt, ha kicsit tudatosabban megvizsgáljuk, mi mellett döntenénk, hogy ne a vásárlás után derüljön ki, hogy nem passzol a sötétszürke kanapé a bézs falakhoz és a türkizkék szőnyeghez, hiába tetszett mindegyik külön-külön. A saját ízlésünk megértése mellett néhány alapszabály ismerete nagy segítség lehet, hogy olyan teret alkossunk, amiben szívesen élünk.
A következőkben ezért összefoglalom, milyen szempontokat vettem figyelembe, hogyan próbáltam összehangolni a lehetőségekhez mérten a szobák berendezését a színek tekintetében. Fontos, hogy nem vagyok szakértője a témának, ezért pusztán a saját tapasztalataimat, eddig összegyűjtött ismereteimet írom le, hátha segít valakinek a későbbiekben.
A színkör
A színek meghatározásakor jó kiindulópont egy, az adott szobára illetve az egész lakásra vonatkoztatott színpaletta megalkotása, amely rögtön szűkíti a választási lehetőségeket. Ez tartalmazza a falak és a padló színét, a lehetséges bútorok színeit, továbbá a szőnyeg és függöny színét, akár egyéb dekoráció mellet, amit már tudunk, hogy elhelyeznénk a szobában. Hogy mi mutat jól együtt a palettán, hogyan érdemes kombinálnunk a színeket, abban a színkör ismerete segít. Ez általában 12 színt tartalmaz, melyek a következők: 3 alapszín – piros, kék, sárga; 3 másodlagos szín, melyek két alapszín keveréséből hozhatók létre – lila, zöld, narancssárga; és 6 harmadlagos szín, melyek az alapszínek és a hozzájuk közel álló másodlagos színek keverékei, mint például a kékeszöld vagy a vöröseslila. Attól függően, hogy milyen hatást szeretnénk elérni, többféle kombinációt is választhatunk a színkörről. Egy analóg kombinációval – egy szín a két szomszédos színével – biztosra mehetünk, hiszen hasonlóan hatnak majd, míg két szemközti színt együtt használva drámaibb hatást kapunk, felerősítve az adott színek erejét, tulajdonságát. A kék például erőteljesebbnek hat majd a narancssárga mellett, mintha zölddel párosítanánk, amely közelebb áll hozzá. Az ellentétes és analóg párosítás mellett egyéb, 2-3-4 színből álló kombinációk is léteznek, ezeket most nem sorolom fel.
Hideg és meleg árnyalatok
Van, aki kedveli a színkörön ábrázolt élénk színeket a környezetében, mások, mint én viszont ezek kevésbé erőteljes változatát szereti viszontlátni az otthonában. A kombinációs lehetőségek persze a halványabb árnyalatok alkalmazásánál is segítenek, viszont van egy tényező, ami további támpontot ad. A színkör egyik felét a meleg színek – pirostól sárgáig – alkotják, míg a másik felén a hideg színek – kéktől zöldig – találhatók. Egy helyiség otthonosságát szerintem nagy mértékben befolyásolja, milyen arányban használjuk a meleg és hideg színeket. Ugyanakkor nem kell elkeserednünk, ha szeretjük a zöldet, de nem mernénk használni, félve, hogy komor, hideg hatású szobát kapunk. Egy adott színnek ugyanis lehet meleg és hideg árnyalata is, attól függően, mivel keverjük. Az ágyunk zöld kárpitja elég sötét, egyértelműen a fekete vagy ha úgy tetszik, kék felé hajlik, így hideg érzetű, ugyanakkor az olivazöld foteleink otthonosabb, meleg árnyalatúak, mivel közelebb állnak a sárgához. Mindkettő zöld, de más árnyalatban, így egészen más hatást keltenek.
Tipp: Érdemes több kiegészítőben, bútorban gondolkodni a kiválasztott színt illetően, lehetőleg nem teljesen megegyező árnyalatokban, mivel így természetesebb hatást kapunk. Ráadásul nem tűnik majd furcsának, mit keres egyetlen kék díszpárna az egyébként főleg fehéret, barnát, zöldet tartalmazó térben. Ha inkább visszafogottabb árnyalatokat választunk, szintén furcsa lehet egy élénk szín, ami nem probléma, de tudnunk kell, hogy vezetni fogja a tekintetünket a szobába lépve.
Semleges színek
Mivel szeretem a világos tereket, és a bérelt lakást viszonylag egyszerűen szerettük volna felfrissíteni, egyértelmű volt, hogy a fehér falszín lesz a befutó. A falak festésekor még nem tudtuk, mennyi és milyen saját bútorunk lesz, amíg itt lakunk, ezért a fehér egy biztos alapnak tűnt, hiszen bármivel kombinálható. Nem állítom, hogy később nem kísérleteznék a falak színével egy saját lakásban, itt viszont jól döntöttünk, a szobák világosabbak, tiszták, ráadásul a falak egyenetlenségeit is szebben elfedi a fehér szín, mint bármilyen sötétebb tónus. A szürke és a fekete szerintem már más téma, ugyanakkor semleges színekként szintén számtalan módon kombinálhatók egyéb színekkel. Már említettem, hogy szeretem a természet színeit, a zöldet és a barnát, ezért ez a két szín minden helyiségben, amit magunkra alakítottunk megtalálható. A természet egyébként nagyszerű dizájn tanácsadó, nemcsak a színek, de a geometriai formák és arányok tekintetében is. Ami ott jól mutat, nagy valószínűséggel hasonlóan működik majd a belső térben.
A fény hatása
Ha túl kevés a fény a hálószobában, a már említett, sötétzöld ágykeret szinte feketének látszik, amikor viszont megvilágítja a reggeli napfény, előtűnik az eredeti, mélyzöld színe. Ez a jelenség a metaméria, vagyis, hogy a színek különböző megvilágításban más színérzetet keltenek. Az északi tájolású szoba fehér falai mindig hidegebb árnyalatúnak tűnnek majd, mint a nappali ugyanolyan fehér színű falai, amit erősen megvilágít, tulajdonképpen krémszínűre színez a délutáni napfény. A szobák színeinek kiválasztásakor ezért mindenképp érdemes figyelembe venni, honnan, milyen erősségű fényt kap a szoba vagy annak egy része, hiszen a különböző színek a nap bizonyos szakaszaiban másképp mutatnak majd. A természetes fény mellett pedig ne feledkezzünk meg a mesterséges megvilágításról, amivel sokat javíthatunk vagy ronthatunk egy szoba hangulatán. Hideg fényű vagy meleg fényű izzó, mennyezeti, szórt vagy célzott megvilágítás és ezek kombinációja… Don Corleone a kellemes, délutáni napfényben vagy leeresztett redőnyök előtt, a sötét szobában, halvány lámpafény mellett, nem ugyanaz.
Számomra az otthonom alakítása egy folyamat, ahogyan formálódik az ízlésem vagy új életszakaszba lépek, a közvetlen környezetemen is változtatok, ezért sosem végleges a jelenlegi állapot. A szobák színvilága sem mentes a hibáktól, aránytalanságoktól, de alapvetően a harmóniára törekszem. A fent említett szabályok nincsenek kőbe vésve, inkább útmutatásként szolgálnak, amely alapján akár a jelenlegi környezetünket is felülvizsgálhatjuk, mi miért tetszik, hogyan változtathatunk, ha szeretnénk. Élénk színekkel körülvéve vagy semleges árnyalatok között, a lényeg, hogy ismerjük meg az ízlésünket, döntéseinket, a világot, a színeket, és általuk magunkat. Kísérletezzünk bátran!
