2023 ősze mérföldköveket tartogatott számunkra. Az előző évek kihívásai után végre egy időre fellélegezhettünk, és együtt örülhettünk, ünnepelhettük az életet, a jó dolgokat, felejthetetlen pillanatokat. Ilyen volt a szeptemberi esküvőnk, majd az októberi nászutunk Észak-Olaszországban. Kapcsolatunk közel tíz éve alatt még nem jártunk együtt külföldön, a korábbi, utazással kapcsolatos terveink pedig végül nem valósultak meg, ezért az indulás pillanatáig hihetetlen volt, hogy tényleg megyünk, ez a kaland most ránk vár.
Régóta szerettünk volna egy minimum egy hetes vagy hosszabb európai utazást, ahol egy számunkra ismeretlen régió több városát is felfedezzük. Olaszország szerintem mindenki bakancslistáján szerepel, az északi része pedig autóval sincs igazán messze. Könnyen bejárható, a táj viszont változatos, a tengerpart és az Alpokkal szegélyezett tóvidék órákra található egymástól. Repülő helyett autóval utaztunk – Szlovénián keresztül az olasz tengerpartig – így könnyebb volt közlekedni az úticélok között, és a szállodai check-in, check out időpontokon kívül nem kellett egyéb menetrendhez igazodnunk. A nyár elmúltával a turisták száma is csökkent, és bár az időjárás ilyenkor már szeszélyesebb, ha nem kültéri fürdőzést tervez az utazó, városi sétákhoz, kiránduláshoz ideális az októberi időszak.
Az első úticélunk Trieszt volt, ahol főképp a tengerparti Miramare-kastélyt terveztük megnézni az érkezésünket követő délután. Sajnos az időjárás itt nem volt kegyes, az esőben és erős szélben a tengerpartot érintve mentünk egy gyors kört a városban, azonban a kastélyt és annak kertjét nem volt lehetőségünk igazán bejárni. Estére elvonult az eső, a következő reggel pedig a ragyogó tengerre ébredhettünk, amelyre tökéletes kilátásunk nyílt a szállodából. Ez, és a mesés olasz kávé kárpótolt az első napért, és a napsütésben tovább indultunk következő úticélunk, a Comói-tó felé. A tengerparti szállodába – Hotel Riviera & Maximilian’s – egyébként szívesen visszatérnék több napra is, a környezet, a kilátás és a kiszolgálás is abszolút színvonalas volt.
Trieszttől nagyjából 6 órát utaztunk az olasz autópályán a Comói-tó nyugati partján fekvő Tremezzo-ig. A hét nagy részét itt töltöttük: a táj szépsége, a tóparti városok és villák több napra elegendő, változatos programot ígértek. A Hotel Villa Marie-ba késő délután érkeztünk, majd egy vacsorával folytattuk egy közeli étteremben. A tóparti út mentén egymást érik az éttermek és szállodák, ezért gyalog könnyen elérhetők, a városok között pedig a sétán túl hajóval érdemes közlekedni, ami látványnak, élménynek sem utolsó. Az első, teljes napunkon a várost és környékét fedeztük fel, a következő napon pedig hajóra szálltunk Bellagio felé.
A bájos város egyértelműen a környék turistaközpontja, ez azonban nem véletlen. A hegyre vezető lépcsős, szűk utcák, háttérben a tóval és a szemközti hegyekkel nagyon hangulatosak, az éttermek és a számtalan, kis bolt pedig mind pénzköltésre csábít. Itt szeretném megveregetni a vállamat, hogy nem szórtam el egy havi fizetésem a legszebb, kézműves, olasz bőrtáskákra, selyemsálakra és antik ékszerekre. Önkontrollból csillagos ötös, viszont egy nap vissza kell térjek :D…
Utazásunk második részéről hamarosan érkezik a következő poszt…
